Miért most?

gerd altmann pixabay 2021.10.31 stop g5af57d373 1920

Miért mikor?

Tegyük fel magunknak a kérdést : Mégis mikor lesz ideális rá az időpont, hogy elkezdjük rendberakni a vállalaton belüli folyamatokat, dokumentációt, projekteket, munkaköröket, rangsort, felelősségi köröket stb?

Van olyan szakasza az évnek, amikor könnyen belefér? Amikor nyugi van?

Nincs.

Mindig történik valami, mindig van egy adózási határidő, egy projektzárási határidő, egy beszerzési határidő…

Pont ezért kell MOST elkezdeni!

Nem szabad halogatni, mert sokkal jobban fog fájni, ha hagyjuk, hogy teljesen kicsússzanak a dolgok a kezünk közül, és a legnagyobb krízisben kell neki állni az építkezésnek, akkor, amikor a kármentés folyamata amúgy is nagy nyomás alatt tartja a munkatársakat, a vállalkozást.

Standardizált folyamatok

2021.10.26 pixabay heungsoon checklist ga8fbc6037 1920

Érdemes-e kisvállalati környezetben szabványosítani folyamatokat, eljárásokat?

Egyértelműen igen! Az adott területre vonatkozó szabályok, szabványok elősegítik a minőségi és következetes munkát, biztosítják a kompatibilitást, átjárhatóságot az egyes részfolyamatok, részfeladatok között és erőteljesen növelik a cég pénzügyi és üzletfolytonossági biztonságát.

Az adminisztrációs rend hiánya óriási károkat tud okozni, de nem feltétlenül mutatkoznak meg a bajok azonnal. Leggyakrabban abban merülnek ki az ilyen típusú problémák a napi munkavégzés során, hogy hosszú időbe telik mire egy-egy prezentáció, szerződés, ajánlat előkerül valamelyik munkatárs e-mailjei, mappái vagy szekrénye aljából.

A veszély abban rejlik, hogy nincs idő keresgélni, egymásra mutogatni, amikor ezekre az információkra azonnal – például egy NAV vagy egyéb hivatalos ellenőrzés során – lenne szükség.

Ezeket a krízishelyzeteket nagyon könnyen ki lehetne iktatni a vállalkozás életéből, nincs másra szükség, mint időre és egy emberre, aki helyére illeszti a szétszórt adminisztrációs puzzledarabkákat. Ezek az összeillesztett darabkák – szabványosított folyamatok – adják meg az új, stabil cégműködés alapját. Ha másképp nem, akkor külső segítség igénybevételével is érdemes megoldani a káosz megszüntetését.

Hogy néhány konkrét példával is szolgáljak:

Legyen egy átlátható mappa struktúra, amelyet minden egyes munkatárs ugyanazon alapelvek szerint használ.

Legyenek egyértelmű riportálási folyamatok. Ki kinek riportál, mikor, milyen gyakorisággal, milyen szintű információkat osztva meg a másikkal.

Legyenek standardizált űrlapok, sablonok, jegyzőkönyvek, szerződés tervezetek, mintadokumentumok.

Delegálás – Hogyan csináljam?

pexels pixabay 2163 2021.10.07 15 32

Van akiknek könnyen megy, és van, akik szenvednek tőle. Sok oka lehet, ha egy vezető nehezen adja át a feladatokat a munkatársainak. Esetleg bizalmi problémák állnak a háttérben, vagy csak a megszokás. Egyik sem ideális.

„Hogyan delegáljunk jól ? „- merülhet fel a kérdés. Tapasztalataim szerint a legfontosabb dolog, hogy PONTOSAN FOGALMAZZUK MEG, hogy mi a feladat, mit várunk el a másiktól, milyen eredményre számítunk a feladat elvégzése kapcsán.

A vezetőnek fel kell tudnia mérni, hogy a megfelelő embert választja ki a megfelelő feladatra. Látni kell, hogy nem vagyunk egyformák, vannak munkatársak, akik a kreatív feladatokban jobbak, és vannak, akiket az excel tud beszippantani mátrixként és az intenzív koncentrációt igénylő megbízásokban tudják a legjobbat nyújtani.

Érdemes kihasználni (a szó jó értelmében) a kollégák ambícióit, motiváltságát, lehetőséget adva nekik a szakmai fejlődésre. Tapasztaltam nem egyszer, hogy ha egy kezdő, fiatal munkatársat úgy vontam be a közös munkába, hogy egy teljes feladatot bíztam rá, sokkal több energiával, elszántsággal vetette bele magát a munkába, mintha csak egy apró, „kezdőknek való” részfeladattal bíztam volna meg őt. Természetesen fontos, hogy mindig, minden esetben szabad kérdezni. Ha elakadást tapasztalnak, megtorpannak az adott feladat elvégzése közben mindig ott van valamely tapasztaltabb kolléga, akihez fordulhatnak támogatásért. Megéri ez a fajta megelőlegezett bizalom, én csak pozitív eredményeket tudok visszaidézni, ha az ilyen típusú közös munkáimra visszagondolok.

A delegálás szintjei

Szükséges-e a cégtulajdonosi és a menedzseri munkakört szétválasztani KKV-k esetében?

pexels andrea piacquadio 3771097

A hazai kisvállalkozások nagy többségében a tulajdonosi és a menedzseri munkakör nem válik szét. Nyilvánvalóan ennek megvan a maga természetes oka: a kisvállalkozásokra jellemző fejlődési folyamat.

Egy idő után viszont – ahogy a kisvállalkozás növekedésnek indul – ez a helyzet ronthatja a versenyképességet és korlátozhatja a vállalkozás továbblépési lehetőségeit. Vannak cégtulajdonos menedzserek, akik olyan tanulmányi háttérrel, vagy esetleg olyan előzetes munkatapasztalattal rendelkeznek, amely kompetencia szükséges a stratégia és a végrehajtási folyamat kidolgozásához, de általában nem ez a jellemző.

A vállalkozás alapját képező szakterületen kiváló képességekkel rendelkező vezetőnek is szüksége lehet olyan megbízható szakemberekre, menedzserekre, akik képesek felügyelni a HR, marketing, sales, kontrolling vagy az operatív feladatokat.

Ezen szakértők bevonása lehetőséget ad az ügyvezető számára, hogy a tulajdonosi szerepére koncentrálhasson úgy, hogy közben a cége továbbra is prosperáló pályán marad.

Idősödő cégvezetés, generáció váltás

pexels cottonbro 8859403

Egyik ügyfelem azért keresett meg, mert viszonylag rövid időn belül szeretne nyugdíjba vonulni, így keresi az utódlási megoldást. Proaktívan készül a háttérbevonulásra, ezért felmérte, hogy milyen állapotban van a cég adminisztrációja, és rádöbbent, hogy bőven van mit rendbe tenni a kérdéses területen.

A hazai vállalkozások majd 20 százalékánál a tulajdonos – ügyvezető 60 évnél idősebb, és erősen foglalkoztatja a cégen belüli generációváltás kérdése. Először általában a családtagok jönnek szóba az utódlásnál, de a tapasztalatok azt mutatják, hogy ennél bonyolultabb a helyzet. Ahhoz, hogy a cégátadás problémamentesen történjen meg, elkötelezett és a cégvezetésre alkalmas, megfelelő szaktudással rendelkező családtag bevonására lenne szükség, amely sok esetben nem kivitelezhető opció.

Ilyen esetekben kerül előtérbe a cégeladás, amelyet meg kell előzön egy jól átgondolt, megfelelően előkészített és véghezvitt szervezetátvilágítási és „rendrakási” folyamat. Egy prosperáló, minden tekintetben rendben lévő vállalkozást sokkal könnyebb jó áron értékesíteni, mint egy olyat, amely nem tudja magáról bebizonyítani, hogy van jelene és jövője az adott piacon.

5 tipikus ügykezelési hiba a KKV szektorban

pixabay rodrigo 2022.10.18 off road 2915957 1920

1. A cégben mindenki csinál „valamit”, de nincs egy, a vezetés által részletesen kidolgozott és lefektetett munkaköri struktúra, felelősségi rangsor.

2. Az ügyvezető nem dedikál feladatokat a felelős munkatársakra, mindent egyedül akar megoldani, nincs bizalom a kollégák felé.

3. Az asszisztenciával foglalkozó munkatárs nagyon leterhelt, és nem kér/nem mer segítséget kérni, ezért a ” jól van az úgy” eljárás ismétlődik folyton a céges dokumentáció terén.

4. Nincs erős bizalmi kapcsolat a könyvelővel, ami elengedhetetlen lenne a pénzügyi biztonság és a hivatalos határidők betartása szempontjából.

5. Gyenge hatékonyság : A cég „csak sodródik az árral”, nincs meg a kulcsfontosságú bázis, stratégia a működéssel, célokkal kapcsolatban.

Tényleg mindent nekem kell csinálni?!?

idea g5023220d5 1920

Ha tippelnem kellene, hogy ez a mondat hányszor hangzik el egy KKV ügyvezető – tulajdonos szájából, azt hiszem nagy biztonsággal találnám el a választ.

A lényeg: nem kell mindent a cégvezetőnek egyedül csinálni, főleg nem az ügyvitellel, adminisztrációval kapcsolatos feladatokat.

Tudnia kell delegálni a tennivalókat, és elengedhetetlen az is, hogy képes legyen számonkérni a munkatársakat az elvégzett megbízásokkal kapcsolatban. A számonkérés mikéntje lehet egy heti összefoglaló, amiből részletes képet kap az események, feladatok, hivatalos ügyek haladásáról.

Ha még nincs meg a pénzügyi háttér, hogy egy teljesállásban foglalkoztatott asszisztensre bízzuk a feladatokat, nagyszerű megoldás lehet egy külső szakemberre, ügyviteli projektmenedzserre bízni egy-egy feladatot, amelyekkel csökkenteni lehet az ügyvezető adminisztrációs terheit.